Francia nyílt bajnoki
2014. május 26. hétfő, 20:12

A francia nyílt bajnokit idén Viroflay-ben, egy Versailles-hoz közeli kisvárosban rendezték meg. Mint általában, a mezőny most is nívós volt: a férfiaknál 27 induló volt, ebből 22 francia, 3 német, 1 szlovén, 1 magyar. Na az voltam én. A női mezőny kisebb volt, ott most nyolcan indultak. Viroflay szép és gazdag városka, tulajdonképpen Párizs egy elegánsabb külvárosa. A helyi savate klub szervezte a versenyt. Én először vettem részt rajta, és főleg azért mentem, hogy egy döntően franciákból álló mezőnyben is megmérhessem a canne tudásomat.

Első nap a selejtezőkön nem könnyű csoportba kerültem, ott volt a verseny későbbi második és negyedik helyezettje is. Az első meccsemen kikaptam (a későbbi negyedik ellen). A második mérkőzésem döntetlen lett egy régi ismerős, Archo ellen, utólag úgy gondolom, azt a meccset megnyerhettem volna, ha bátrabban assault-zom. A harmadik meccsen simán vertem egy nem túl erős francia srácot, és végül a nap utolsó assault-ján még egy döntetlent sikerült behúznom (a verseny későbbi második helyezettje ellen). Alaposan elgondolkodtam rajta, hogy bírok ennyi döntetlent játszani egy olyan sportban, ahol a döntetlen alapvetően ritka. Mindez a teljesítmény elég volt arra, hogy bejussak a legjobb tizenhat közé, és másnap folytathassam a szereplést. Vasárnap a Padawan becenevű sráccal (becsületes nevén Guillaume) kezdtem. Vele egyébiránt az éjszakát is egy matracon töltöttük Xavier párizsi kis lakásában. Xavier a magyar csapat mentora, élő szabálykönyve, és állandó szállásadója, és bár nem valószínű, hogy egy magyar nyelvű hírt olvasna, ezúton is köszönet neki a szállásolásért. Visszatérve a versenyre, Padawantól szoros meccsben (három ponttal) kikaptam, és mivel itt már egyenes kiesés van, ezután nem is volt már több mérkőzésem. A férfi mezőnyt egyébként uralta a jelenlegi világbajnok Benjamin Latt, őt senki se tudta megközelíteni sem. A lányoknál is simán nyert régi ismerősünk Selenia. A szlovén Jerca lett a második, a döntőben ezúttal nem bizonyult erős ellenfélnek. Bár a legjobb nyolc közé nem kerültem be, nem vagyok nagyon elkeseredve. Talán nem minősül a bizonyítvány magyarázgatásának, ha azt mondom, az eredmények azt mutatják, meccsben tudok lenni a francia top tíz versenyzőivel. Ja és kaptam egy fair-play díjat, talán a szoros eredményekért akartak ezzel kárpótolni, vagy tetszett nekik, ahogy egyedüli magyarként boldogulok (az edzői székben mindig más ült), ki tudja.

Szerző: Nyilasy Péter